Bevezető
Barátomék a feleségével rövidebb ideig éltek San Francisco környékén, viszont újabb költözés előtt álltak. Hívtak minket többször is, hogy látogassuk meg őket. Vagy most, vagy soha alapon megbeszéltük velük, hogy pár napra átruccanunk hozzájuk, és egyúttal megnézzük a környéket is. Ők egy hétvégés kirándulást terveztek Oregonba, így oda is velük terveztünk menni.
Az odautunk kényelmes volt, késő délután érkeztünk a lakásukhoz. Az utazáshoz a helyi vonatot vettük igénybe, ami a reptértől egészen az ő városkájukig vitt közvetlenül. A külvárosokban felszíni vonatként, a belvárosban pedig metróként funkcionál.
A barátom már az új munkahelyén töltötte az első hetet elég messze innen, így a feleségével találkoztunk első este, és egy kellemes vacsorát költöttünk el együtt egy sushi bárban.
San Francisco látnivalók, első nap
Másnap kettesben útnak indultunk, szintén vonattal, hogy felfedezzük a belvárost és a kikötő környékét.
PiacA piac felől indultunk, és egy régi típusú villamossal utaztunk végig a part mentén egészen a 39-es mólóig. Itt van a nagy élet, rengeteg étteremmel, butikokkal és vásári előadással. De nem álltunk meg itt, hanem tovább gyalogoltunk a híd felé, kíváncsiak voltunk a látványra távolról. Íme:
Golden GateOdafelé megcsodálhattuk az Alcatrazt is. Igaz, csak a partról, mert mint kiderült, a hajóra, ami oda visz, már hónapokkal előre kellett volna jegyet foglalni. Úgyhogy ez most kimaradt, de a látvány azért így is nagyszerű!
AlcatrazA part felé haladva benéztünk a szépművészeti múzeum épületegyütteséhez is, ami a római Colosseumot idézi.
Innen a partról - mivel már nagyon éhesek voltunk -, visszamentünk a 39-es mólóra. Ubert fogtunk, potom pénzért. (Zárójelben: itthon óriási hiba volt betiltani, inkább támogatni kellett volna. Szinte olcsóbb, mint a busz. A taxisok meg alkalmazkodjanak, vagy dőljön be az a piac. Érdekes, az USA-ban mindkettő nagyon jól megfér egymás mellett. Zárójel bezárva.) A mólón végigsétáltuk kétszer is - mivel két szintes -, egy jó éttermet keresve. Találtunk is egy kellemes helyet. Ebéd után megnéztük a napon sütkérező oroszlánfókákat.
OroszlánfókákInnen gyalogosan indultunk tovább a belváros déli része felé. Itt megtekintettük a Coit Towert és néhány nagyobb irodaépületet. A napot a Union Square-n fejeztük be, ahonnan egy vacsora után indultunk vissza a szállásra.
San Francisco látnivalók, második nap
Reggel egyből Uberrel nyitottunk, és elutaztunk egészen a Golden Gate parkig, ami - a nevével ellentétben - nincs összeköttetésben a híres híddal.
A botanikus kertben sétáltunk egész sokat. Mindenféle különleges növényt láttunk, és jónéhány kolibrit! Egészen különös teremtések ezek az apró madarak. Hasonlóan repülnek, mint a dongó, de mégis mások, révén gerinces élőlények.
KolibriLáttunk még védett lepkefaj hernyóját: szép fekete szőrös kis lények, csodás narancssárga mintázattal!
HernyóItt nagyon éhesek lettünk, viszont elég soká értünk el egy jó ételkínálattal bíró étteremhez. Útközben meglátogattunk egy modern múzeumot kívülről, a neve: de Young. Már a kertjében is modern installációk találhatók!
de Young kertjeAz étterem, ahol végülis ebédeltünk, a Csendes-óceán partján fekszik, nagyszerű kilátással a partvonalra. Miután jóllaktunk, megnéztük a közelben álló holland szélmalmok egyikét. Érdekes látvány ez itt, minden esetre.
Ezután a parton álló épületmaradványok közt sétáltunk, majd hazaindultunk a szállásunkra. Innen még késő este, immár négyesben útnak indultunk autóval Oregonba. Kevéssel másnap hajnali 1 után foglaltuk el a hotelszobánkat, hogy kipihenve magunkat egy (sovány) amerikai reggeli után, folytassuk az utazást tovább a másnapi célunk felé.
Crater lake
A nap egy részét még mindig utazással töltöttük, de így is egész korán értünk oda a csodálatos Kráter-tóhoz. Ennek leírására nem nagyon vannak szavak, látni kell. Azt a kék színt nem lehet szóban sem elmondani, de a fénykép sem igazán adja vissza. Azért megpróblálom.
Kráter-tóFényképezkedtünk elég sokat, aztán elsétáltunk egy darabon. Az egészet körbe lehetne túrázni, de már ment lefelé a nap, így inkább autóval tettük meg a nem olyan csekély távot. Estefelé indultunk vissza az itteni szálláshelyünkre, de még útba ejtettünk egy olyan természeti képződményt, ahol egy patak alábukik egy vulkáni kőzetben kialakult-kimosott barlangba, és csak jópár méterrel bukkan ismét elő. Tudtommal ezt hívják búvópataknak.
Este egy jót lakomáztunk a helyi barbecue étteremben. Itt végre normális méretű adagot adtak :)
Mount Shasta
Másnap indultunk vissza vendéglátóink lakásához, de még így is 600 kilométernyi autózás várt ránk. Mivel ez azért nem vett igénybe egy egész napot, út közben megálltunk egy olyan hegynél, amit még nyáron is hó fed. Elindultunk felfelé túrázni, de iszonyatosan meleg volt, és nehéz a terep. Így a havat sajnos nem értük el, de egy kiadósat edzettünk. Lefelé jőve a hegyről megálltunk egy helyen, ahol óriás fenyőtobozok voltak a földre hullva. Sosem láttam ekkorát!
TobozÚtközben hazafelé megálltunk egy cseppkőbarlangnál is, de sajnos csak zárórára értünk oda, így ez most kimaradt.
Muir Beach
Vendéglátóinknál az utolsó éjszaka után még együtt elindultunk a Muir Woods nevű ősfás parkba, de annyian voltak, hogy sajnos nem tudtunk az autóval megállni. Így a Muir Beach partszakaszhoz mentünk először a dombtetőre, majd később a partra is. Eléggé ködös idő volt, de ez itt nem ritka. Szeles volt a part is.
Muir BeachVisszafelé indultunk San Franciscoba, a barátaink pedig haza. Így szomorú búcsút vettünk tőlük. Legközelebb Pennsylvániában találkozunk! Vagy itthon :)
Mi folytattuk az utunkat tovább a belvárosba a szállásunk felé, immár Uberrel. Útközben átkeltünk a Golden Gate hídon is.
A lepukkant, ámde méregdrága hotelszoba elfoglalása után nekivágtunk a belváros ismételt felfedezésének. A régi drótkötél által vontatott villamos vonalán mentünk végig. Elég érdekes élmény a meredek utcákon fel és lefelé menni ezekkel a szerkezetekkel. Különleges élmény az biztos. Szinte csak turisták ültek a kocsiban.
A végállomásnál meglátogattuk a híres Ghirardelli csokoládégyárat. Itt lehetett vásárolni mindenféle édességet. Mi a több ezer kalóriás fagyihelyheket választottuk. Elég durva volt!
FagyiInnen felsétáltunk egy dombra, hogy megnézzük a város legkanyargósabb utcáját. Érdekesen néz ki a 7-8 kanyarból álló rövid, de hihetetlenül meredek egyirányú utcácska, aminek Lombard street a neve.
A délután vége felé elautóztunk a Twin Peaks ikerdombjaihoz. Itt már nagyon érezhető volt a köd és felhő áramlása a szárazföld felé, óriási szélnyomás kíséretében.
Így innen már csak a vacsoránkat indultunk megenni a belvárosban egy pláza aljában.
Muir Woods
Utolsó nap reggelén leadtuk a bőröndjeinket a hotelben, majd útnak indultunk a tegnap kihagyott Muir Woods erdőbe. Itt ősrégi fákat láttunk, és viszonylagos csendet tapasztaltunk a nagy számú turista ellenére. Annyira elzárt a hely egyébként, hogy itt még térerő sincsen.
ŐserdőEgy kicsit azon aggódtunk, hogyan fogunk tudni visszajutni, de szerencsénkre innen egy helyi járat bevitt a közeli üdülővároskába, ahonnan már tudtunk Ubert hívni.
A táskánk felvétele után indultunk a reptérre, ahonnan egy nagyon sima repülőút után landoltunk ismét Vancouverben.
A repülés nagyon szép volt, a táj mesés látványt nyújtott alattunk az erdőkkel, vulkáni hegyekkel.